Mozaik képregény
A Mozaik az egyik legnépszerűbb képregény újság, amelyet először 1955-ben adtak ki az egykori NDK-ban. Jelenleg a Mozaik a legrégebben megszakítatlanul futó német képregény . A képregény t a kezdetekben Hannes Hegen (eredetileg Johannes Hegenbarth) rajzolta és írta, az idők során munkáját egyre népesebb csapat támogatta. A képregény eleinte háromhavonta, majd havonta jelent meg. Főhőse a három manó Dig, Dag és Digedag (közös nevük: Digedagék), akik jellemükben nem sokban különböznek egymástól. A három manó a történelemben számos kalandot él meg: az egyes, általában egy-két éves szériák egy-egy történelmi korhoz kötődtek: a manók így jártak az ókori Rómában, a világűrben, a nagy feltalálók korában, a középkori Velencében, a XIX. század végi Amerikában vagy a XIX. század eleji Török Birodalomban. 1975-ben a kiadó (Verlag Junge Welt) és Hannes Hegen összeveszett, ennek a következménye az lett, hogy a Mozaik bár folytatódott, de új szereplőkkel: Abrax, Brabax és Califax (közösen: Abrafaxok) elődeikkel ellentétben jól megkülönböztethetők egymástól: Abrax a bátor, néha vakmerő, Brabax a tudományok elkötelezettje, Califax a jószívű haspók. Az új főszereplőket Hegen munkatársa, Lona Rietschel tervezte meg, a lapot Hegen egykori munkatársai vitték tovább. A manók változatlanul történelmi korokon keresztül kalandoznak: jártak így többek között a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon, de az ókori Egyiptomtól a világgazdasági válsággal érintett Amerikáig a legkülönbözőbb korokban és helyszíneken. Az egyes szériákban általában akad egy-egy szövetséges kísérő, és egy-egy ellenség, utóbbiak közülkiemelkedik a Mozaik talán legsikerültebb alakja, Csetepaté márki. A német egyesítés után a Verlag Junge Welt megszűnt, ezért 1992-től a Steinchen für Steinchen Verlag vette át a lapot. A lapot addig készítő törzsgárda kiöregedett és nyugdíjba mentek, az új munkatársak mind megjelenésében, mind történetszövésében jelentősen megújították az eredeti lapot, azonban a régi idők népszerűségét már nem tudták megtartani. A Mozaik a mai napig létezik, különösen az egykori keletnémet területeken hatalmas rajongótábora van. Külföldön viszont – Magyarország kivételével – eddig hosszabb távon nem tudott gyökeret ereszteni.
A Hannes Hegen által megteremtett Mozaik alapkoncepciója az volt, hogy a három főszereplő különböző történelmi korokban (köztük a jövőben is) különböző helyeken keveredik kalandokba és a végén mindig az emberi jóság, segítőkészség és furfang segítségével legyőzi a gonoszokat. Az 1976-os váltás után is ezen alapelvek alapján készült el az új koncepció, de a szerzői jogok miatt a főszereplők megjelenése és neve is megváltozott. Az Abrafaxok megjelenése gyermeki, alacsonyabbak a felnőttszereplőknél, nincs bajuszuk, szakálluk, azonban nem gyermekek, hanem kortalanok. Az új koncepció alapján minden egyes történet egy a kultúrtörténetből ismert nevettető figura köré épül, akik mellé segítőként csatlakoznak az Abrafaxok. Ezt a koncepciót 1984-ig követték, utána a készítők fantáziája vezette a történeteket.
Magyarországon 1971-től jelent meg az újság, az NDK-ban épp akkor futó vadnyugati történet került kiadásra, eléggé meglepő módon nem az elejétől, hanem a történet 27. számától (a Mozaik 178. számától). Mivel 1971-1972-ben csak öt szám jelent meg és csak 1973-tól volt havi megjelenés, a magyar kiadás egy év késéssel hozta ki a füzeteket. (1987-ben a Móra Ferenc könyvkiadó megpróbálta pótolni a történet hiányzó elejét, ezért Digedagék Amerikában címmel kiadott egy 6 számot tartalmazó gyűjteményes kötetet, azonban ezt nem követte több.) A Hegennel való szakítás után 1976-tól az Abrafax számok az NDK-beli megjelenéshez képest egy hónap késéssel jutottak el Magyarországra. A magyar verzió kiadója is a Verlag Junge Welt volt, a nyomdai munkálatok is Lipcsében folytak, csak a kész lapok kerültek Magyarországra, ahol a Magyar Posta terjesztette. A fordító Dani Tivadar volt. 1990 júliusában jelent meg az utolsó szám, a német újraegyesítés előtti NDK-s gazdasági zűrzavar miatt a magyar kiadás mindenféle értesítés nélkül megszűnt, félbehagyva az akkor aktuális történetet.
A magyar Mozaik története 2001-ben folytatódott, amikor a Németországban 1994-től megjelent görög sorozatot kezdték kiadni, így az 1990-1993 között megjelent 43 szám kimaradt a magyar kiadásból. A magyar tulajdonosi körrel rendelkező Abrafaxe Kiadó gondozásában jelent meg az újság, amely régi népszerűségét nem tudta viszaszerezni, ezért a kiadás joga rövidesen átkerült az N-Press Kiadóhoz, majd a Ratius kiadóhoz. 2008-tól akadozni kezdett a kiadás, majd a kiadó 2009 októberében bejelentette, hogy a lap utcai terjesztése megszűnik, kizárólag előfizetők részére kerül kiadásra. Ez a változás sem hozta meg a javulást, 2010-ben csak hét szám készült el. A Ratius Kiadó Kft. 2010 novemberében felszámolás alá került. 2011 első felében egyetlen kiadvány sem jelent meg, 2011 júliusában a kiadást az azonos tulajdonosi körbe tartozó Időkapu Kiadó Kft. vette át, ennek gondozásában jelent meg az Abrafax könyvek és a Digedag könyvek egy-egy kötete. Jelenleg csak a Digedag könyvek sorozatának folytatására látszik esély, 2012 március végén hosszú várakozás után megjelent a 22. kötet.
|